Grüll Tibor A Római Birodalom Gazdasága
- Grill tibor a római birodalom gazdasága online
- Grill tibor a római birodalom gazdasága 6
- Újabb 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról • Kalligram Kiadó
- Római Birodalom - Demográfiai becslések
- Grill tibor a római birodalom gazdasága pdf
A népességnövekedés csúcsán, vagyis a nagy pestisjárvány kitörése előtt (Kr. 165) 60-70 millió lehetett a birodalom összlakossága. A Kelet és Nyugat közti demográfiai arányt a kutatók 60-65, illetve 40-35%-ra teszik. (Ez becslések szerint az akkori világ teljes lakosságának egynegyede, és nagyjából megegyezik a Han korabeli Kína össznépességével. ) Ugyanakkor a magasabb számérték - a 20 milliós Itália - sem tűnik lehetetlennek, és történetileg is védhető: a köztársaságkor végi általános földhiány, a besorozottak magas száma, a fejlett urbanizáció mind efelé mutat. Az alábbi táblázat Római Birodalom összlakosságának az alacsonyabb számok alapján becsült mértékét mutatja Kr. 165 körül (Walter Scheidel alapján): Régió------------------Lakosság (millió fő)--------Terület (km2)-----Népsűrűség (fő/km2) Itália és a szigetek -----8-9 (12-13? ) ---------------310 000------------26-29 (39-42? ) Ibéria--------------------7-9 -----------------------97 000-------------12-15 Gallia és Germania--------9-12-----------------------680 000------------13-18 Britannia-----------------1, 5-2----------------------160 000-------------9-13 A Duna-menti régió--------5-6------------------------660 000-------------8-9 A Balkán-félsziget--------2, 5-3----------------------161 000-------------16-19 Európai provinciák--------33-41 (37-45? )
Grill tibor a római birodalom gazdasága online
A halat számos formában tartósították, nem is szólva az igen népszerű halszósz készítéséről, és ebben a formában a birodalom legtávolabbi helyeire, sőt a limesen túlra is el tudták juttatni. A tengerből ezenkívül számos olyan luxuscikk (bíbor, bisszusz, igazgyöngy, korall, teknőcpáncél stb. ) is kinyerhető, amelyet nagy haszonnal lehetett értékesíteni a piacon. A legnagyobb haszon azonban a tengeri hajózásból származott. Az utóbbi fél évszázadban feltárt másfélezernél is több hajóroncs kutatása olyan felfedezéseket produkált, amelyek valósággal forradalmasították az ókori Róma gazdaságáról vallott eddigi nézeteket. Az időközben önálló diszciplínává vált búvárrégészet alapvetően két alapvető tanulsággal járt. Az egyik, amire magukból a hajókból lehetett következtetni, hogy ebben a közlekedési ágazatban is létezett - ha nem is túlságosan gyors, de legalább folyamatos - technikai fejlődés, ami egyre több áru fuvarozását tette lehetővé egyre gyorsabban és biztonságosabban. A másik következtetés, amire a rakományok elemzésével jutottak el a kutatók, hogy tengeren "mindenütt, mindent, mindenhová" szállítottak.
Kezdetben a senatus esetről esetre állapította meg, hogy mely tartomány legyen consularis s melyik praetorialis. Később már volt consulokat csakis Asia és Africa tartományokba küldték. Hogy a volt consulok, illetve volt praetorok közül ki melyik tartományba megy, azt sorsolással döntötték el. A proconsulnak minden tartományban több legatus (rendesen három) és egy quaestor segédkezett, s ezek egyike helyettesítette is távollétében. A quaestor kezelte a pénztárt, de az adók behajtását bérlőtársaságoknak (publicani) adták ki, a helytartók mindazonáltal találtak módot a meggazdagodásra. Zsarolásaik ellen az alattvalókat a lex repetundarum volt hivatva megvédeni. A provinciává szervezés szakkifejezése, úgy tűnik, a redacta in formam provinciae volt (Liv. 45, 134; Vell. II. 38, 1, II. 97, 4; Tac. Agr. 14; Ann. 56; Suet. Iul. 25, 1; Aug. 18, 2; Tib. 37, 4; Cal. 1, 2; Vesp. 8, 4 stb. ), bár ennek pontos jelentése vitatott. Például nem tudni, hogy mennyiben foglalta magába az adott terület feltérképezését és kataszterizációját (a forma egyik jelentése ugyanis "térkép"), illetve minden esetben együtt járt-e egy lex provinciae kibocsájtásával (Kr.
Grill tibor a római birodalom gazdasága 6
A senatusi provinciák irányítása továbbra is a köztársaságkor idején kialakult módszerek szerint történt. Praetorius-ként a senatori rangú propraetor elfoglalhatta a kevésbé jelentős, katonasággal nem rendelkező, censoriusként a proconsul pedig a stratégiailag és gazdaságilag is jelentős tartományok helytartói székét. Consularis rangú helytartókat csak Africa és Asia tartományokba küldtek. Az előbbiektől eltérően a császári provinciák (provinciae Caesaris) igazgatása kizárólag a princeps kezében volt, és elsősorban katonai jelleget öltött. A katonai kormányzatból adódóan ezeknek a tartományoknak is - a bennük állomásozó hadsereg létszáma alapján - alapvetően két típusa volt: az egylegiós provinciákat az (értelemszerűen senatori rangú) legatus Augusti pro praetore, míg a két- vagy többlegiós tartományokat a legatus Augusti pro consule irányította, aki egyben a tartomány hadseregének főparancsnoka (imperator) is volt. Ez a különbségtétel annyira szigorú volt, hogy mikor egy egylegiós provincia ideiglenesen (többnyire háború miatt) még egy legiót kapott, erre az időre proconsuli rangú legatust küldtek oda.
- Letöltés A csodák tanítása könnyedén Utazás a félelemtől a szeretetig PDF EPUB – troger.hu
- Keri Smith: Nyírd ki ezt a naplót
- Woker a texasi kopo teljes film magyarul 1994
- Dunkirk teljes film magyarul hd
- Grill tibor a római birodalom gazdasága 2
- Keresztény társkereső teljes film magyarul
- A Római Birodalom gazdasága
- Melyik állatnak a legjobb a hallása 2017
- Grill tibor a római birodalom gazdasága video
- A Római Birodalom gazdasága - Qubit
- Grüll Tibor – Wikipédia
Újabb 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról • Kalligram Kiadó
Az előző kötethez képest újdonság az "utóélet" témakör, amelyben listát közülünk a valaha készült 10 legjobb és 10 legrosszabb római témájú filmről. Kötetünk ötven írásában a fentieken kívül még számos más, a 21. század embere számára is érdekes és meglepő témát foglaltunk össze könnyed, olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alaposságra és hitelességre törekedve. Grüll Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem és a Szent Pál Akadémia tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területe a Római Birodalom története, különös tekintettel annak gazdaság- és társadalomtörténetére. Ebben a témában eddig megjelent könyvei: Az utolsó birodalom: Az imperium Romanum természetrajza (Typotex, 2007); 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról (Kalligram, 2013); A tenger gyümölcsei: A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában (Kronosz, 2016); A Római Birodalom gazdasága (Gondolat, 2017). Ugyanakkor a hellenisztikus és római kori zsidóság és a korai kereszténység története is érdeklődése homlokterében áll, mint azt alábbi kötetei tanúsítják: Pontius Pilatus: egy karrier története (Szent Pál Akadémia, 2002); Kőbe vésett emlékezet: Késő-antik zsinagógák feliratai (Jószöveg Műhely, 2004); Áruló vagy megmentő?
Római Birodalom - Demográfiai becslések
11/30 2017. november 30. ELTE BTK Főépület, Hahn István terem 2017. november 30. - Az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék szervezésében mutatják be Grüll Tibor legújabb kötetét, melyben a Római Birodalom gazdaságát vizsgálja. Az ókori Róma gazdaságáról utoljára több mint fél évszázada jelent meg átfogó munka magyar nyelven. Időközben hatalmas fejlődésen ment keresztül az ókortudomány ezen szakága, elsősorban a régészeti kutatások mennyiségi és minőségi fejlődésének köszönhetően. A Földközi-tengerből előkerült több mint 1500 hajóroncs például bebizonyította, hogy az Imperium Romanum területén mindenhol, mindig, mindennel kereskedtek. A grönlandi jégmagok vizsgálata megmutatta, hogy a levegő nehézfém-szennyezettsége a római gazdaság csúcskorszakában, vagyis a Kr. u. 1–2. században akkora mértékű volt, mint az első ipari forradalom idején. Mindezek az adatok – más forrásokból (irodalmi szövegek, papiruszok, feliratok stb. ) nyert információkkal kiegészítve – arra mutatnak, hogy az antik római gazdaság a gőzgép és az elektromosság feltalálása előtti premodern világ legfejlettebb gazdasága volt.
Bővebb ismertető Hat évvel ezelőtt megjelent "50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról" című kötetünk folytatásában újra olyan témákkal találkozhatnak az olvasók, amelyek elsőre aligha jutnának bárki eszébe az ókori Rómával kapcsolatban: abortusz, belső elhárítás, beton, betyárok, csodafegyverek, dopping, elekt! romosság, erdőpusztulás, globális felmelegedés, házikedvencek, illatszerek, katonai orvoslás, koncepciós perek, közkönyvtárak, köztisztaság, labdajátékok, malária, a Nílus forrásvidékének felkutatása, órák és napórák, politikai humor, Selyemút, státuszszimbólumok, színházi ülésrend, szuvenírok. Az előző kötethez képest újdonság az "utóélet" témakör, amelyben listát közülünk a valaha készült 10 legjobb és 10 legrosszabb római témájú filmről. Kötetünk ötven írásában a fentieken kívül még számos más, a 21. század embere számára is érdekes és meglepő témát foglaltunk össze könnyed, olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alaposságra és hitelességre törekedve. Grüll Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem és a Szent Pál Akadémia tanszékvezető egyetemi tanára.
Grill tibor a római birodalom gazdasága pdf
A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye és a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Tudományos Szakkönyvtára tisztelettel meghívja Önt Grüll Tibor: A Római Birodalom gazdasága című könyvének 2018. február 15-én, csütörtökön 14. 30-kor tartandó bemutatójára. A könyvbemutató házigazdája: Dr. habil. Besenyő János ezredes, osztályvezető A könyvet bemutatja: Dr. Grüll Tibor, az MTA doktora/Dsc, egyetemi docens, tanszékvezető egyetemi tanár Történettudományi Intézet Ókortörténeti Tanszék Helyszín: Honvédelmi Minisztérium (1055 Budapest, Balaton u. 7-11. ) A. épület III. emelet 342. sz. konferenciaterem Grüll Tibor: A római Birodalom Gazdasága Az ókori Róma gazdaságáról utoljára több mint fél évszázada jelent meg átfogó munka magyar nyelven. Időközben hatalmas fejlődésen ment keresztül az ókortudomány ezen szakága, elsősorban a régészeti kutatások mennyiségi és minőségi fejlődésének köszönhetően. A Földközi-tengerből előkerült több mint 1500 hajóroncs például bebizonyította, hogy az Imperium Romanum területén mindenhol, mindig, mindennel kereskedtek.
RÖVIDÍTÉSEK 9 B EVEZETÉS 13 1. VITA A RÓMAI GAZDASÁG JELLEGÉRŐL 17 2. A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNET FORRÁSAI 25 2. 1. Irodalmi szövegek 25 2. 2. Feliratok 28 2. 3. Viaszos- és fatáblák 32 2. 4. Papiruszok és osztrakonok 34 2. 5. Pénzek 37 2. 6. Régészet 42 2. Településrégészet 42 2. Tárgyi régészet 45 2. Amphora 46 2. Terra sigillata 49 2. Bélyeges tégla 50 2. Firmamécses 51 2. Malomkő 53 2. A búvárrégészet fejlődése 53 2. Környezeti régészet 54 3. ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK 59 3. Róma, a mediterrán világbirodalom 59 3. Klímaváltozások 64 3. Természeti katasztrófák 69 3. Földrengések 69 3. Vulkanizmus 73 3. Cunamik 77 3. Áradások 80 3. Eliszaposodás és tengerszint-változás 83 3. Antropogén hatások 87 3. Erdőpusztulás 88 3. Mocsárlecsapolások 92 3. Levegő-, víz- és talajszennyezés 94 3. Járványok és endemikus betegségek 96 4. TÁRSADALMI KÖRNYEZET 103 4. N I ultietnikus társadalom — multietnikus gazdaság 103 4. Egyes társadalmi rétegek szerepe a gazdaságban 107 4. Közigazgatás 114 4. A provinciarendszer 114 4.
Ószövetség; Patmos Records, Bp., 2014 Csalog Eszter–Grüll Tibor–Hack Márta: A Biblia világa 3. Újszövetség; Patmos Records, Bp., 2014 A tenger gyümölcsei. A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában; Kronosz, Pécs, 2016 A Római Birodalom gazdasága; Gondolat, Bp., 2017 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Hivatalos honlap Hivatalos YouTube csatorna Dr. Grüll Tibor profilja a Pécsi Tudományegyetem honlapján Dr. Grüll Tibor történész előadásai – szöveg és videó Magyar régész felfedezése Jeruzsálemben Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 17941221 LCCN: n94079788 ISNI: 0000 0000 3048 2187 NKCS: mzk2014851689 BNF: cb165487476