Köztük van többek között a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény (1948), a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény (1965), a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (1979), az egyezmény a gyermekek jogairól (1989) és a fogyatékossággal élők jogairól szóló egyezmény (2006). Az Egyesült Nemzetek Szervezete aktívan dolgozik azon, hogy meghatározza és ellenőrizze a nemzetközi emberi jogi normákat, és segítse a tagállamokat azok alkalmazásában. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa felel az emberi jogok védelméért és alkalmazásáért, valamint az emberi jogi programok megvalósításáért az ENSZ-ben. Az Emberi Jogi Tanács, amelyet 2006. március 15-én hozott létre a Közgyűlés, átvette a 60 éves ENSZ Emberi Jogi Bizottság munkáját és kulcsfontosságú kormányközi emberi jogi testülete lett az ENSZ-nek. A Tanácsban 47 állam képviselője foglal helyet, feladatuk az emberi jogok védelme és alkalmazásuk elősegítése, az emberi jogi sértések elleni fellépés, és ajánlások tétele, beleértve az emberi jogi vészhelyzetek kezelését is.
Mindegyikünket azonos bánásmódban kell részesíteni. 2. Nincs megkülönböztetés. Ezek a jogok mindegyikünket megilletik, bármiben is legyünk különbözőek. 3. Az élethez való jog. Mindegyikünknek joga van az élethez, és ahhoz, hogy szabadságban és biztonságban éljen. 4. Nincs rabszolgaság. Senkinek sincs joga rabszolgaságban tartani minket. Mi sem tehetünk senkit a rabszolgánkká. 5. Nincs kínzás. Senkinek sincs joga bántani vagy kínozni minket. 6. Vannak jogaink, akárhová is megyünk. Ugyanúgy ember vagyok, mint te! 7. A törvény előtt mindenki egyenlő. A törvény mindenki számára egyenlő. Mindnyájunkkal igazságosan kell bánnia. 8. Az emberi jogokat a törvény védi. Mindegyikünk segítségért fordulhat a törvényhez, ha nem bánnak vele tisztességesen. 9. Nincs jogtalan letartóztatás. Senkinek sincs joga nyomós ok nélkül bebörtönözni és ott tartani minket, vagy elűzni minket a saját hazánkból. 10. A nyilvános tárgyaláshoz való jog. Ha valami miatt bíróság elé kerülünk, akkor jogunk van a nyilvános tárgyaláshoz, bíráinknak pedig pártatlanoknak kell maradniuk.
BEVEZETÉS 1945. október 24-én a II. világháborút követően létrejött az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) mint kormányközi szervezet, hogy megmentse a jövő nemzedékeit a nemzetközi összeütközések borzalmas pusztításától. A világ minden tájáról érkezett ENSZ képviselők 1948. december 10-én hivatalosan elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az ENSZ Alapokmánya hat fő testületet hozott létre, többek között a Közgyűlést, a Biztonsági Tanácsot, a Nemzetközi Bíróságot, illetve a Gazdasági és Szociális Tanácsot (ECOSOC), amely szintén az emberi jogok területén működik. Az ENSZ alapokmánya felhatalmazta ez utóbbi testületet, hogy hozzon létre bizottságokat a gazdaság és a társadalmi élet területeire, valamint az emberi jogok megerősítése és védelme érdekében…" Ezek egyike volt az Emberi Jogok Bizottsága (Human Rights Commission), amely Eleanor Roosevelt elnökletével nekilátott az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elkészítéséhez. A Nyilatkozatot a világ minden régiójának képviselői fogalmazták, és kiterjedt az összes jogi hagyományra.
A Nyilatkozat mindannyiunkat hatalommal ruház fel: mindenkit ugyanazon méltósággal és egyenértékűként kezel. Megerősíti, hogy az állam alapvető feladata az életszínvonal előmozdítása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nagyobb szabadságban gyakorolhassuk méltóságunkat és egyenlőségünket. Az emberi jogok mindannyiunk számára mindennapi relevanciával bírnak. Az emberi jogok magukban foglalják a félelemtől és a szükségtől való szabadságot, a szólás szabadságát, az egészséghez és az oktatáshoz való jogunkat; és a gazdasági és társadalmi igazságosság előmozdítását szolgáló intézkedésekből fakadó előnyök élvezetét. A mi közös emberi mivoltunk ezeken az egyetemes értékeken alapul. Összekapcsolódunk egymással. Ezek a közös emberi jogok, az egymással való szolidaritás és az emberi jogokért való felelősségvállalás aktusa az, ami összeköt minket közös bolygónkon. Az egyenlőség, az igazságosság és a szabadság megakadályozza az erőszakot és fenntartja a békét. Az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a viták rendezésére irányuló, szilárd, pártatlan jogállam a fejlődés és a béke legfontosabb eleme.
28. Egy szabad és tisztességes világ. Országunkban és a világon mindenütt megfelelő rendnek kell uralkodnia ahhoz, hogy mindannyian élvezhessük jogainkat és szabadságunkat. 29. Kötelességeink. Kötelezettségeink vannak mások iránt, és az ő jogaikat és szabadságukat is meg kell védenünk. 30. Senki sem veheti el tőlünk az emberi jogainkat. Ezek az emberi jogaid Nézd meg mind 30 emberi jogról szóló rövid kis videót.
Az emberi jogok eredendő jogai minden emberi lénynek, bármilyen nemzetiségű legyen is, bárhol éljen is, bármi legyen a neme, etnikai származása, bőrszíne, vallása, nyelve, vagy egyéb állapota. … Az emberi jogok közé tartozik többek között az élethez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, az oktatáshoz és a munkához való jog. Az emberi jogok mindenkire megkülönböztetés nélkül érvényesek. A nemzetközi emberi jogok lefektetik a kormányok azon aktív magatartásra vagy éppen valamilyen magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettségeit, amelyekkel elősegíthetik, hogy egyének és csoportok gyakorolhassák emberi és alapvető szabadságjogaikat. Az ENSZ 1945. évi alapítása óta egyik legfontosabb célja elősegíteni és elérni, hogy az emberi jogokat mindenki élvezhesse, az ENSZ Alapokmányában foglaltaknak megfelelően. "Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg […] a Közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell…" - Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetője, 1948.
1948-ban született meg az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, hogy közös egyetértés legyen arról, hogy mik azok a jogok, amelyek mindenkit megilletnek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) 1945-ben alapították, nem sokkal a II. világháború befejeződése után. Az ENSZ kinyilvánított célja az, hogy békét hozzon a világ összes országa számára. A II. világháború után egy bizottság – Eleanor Roosevelt, a volt amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt feleségének vezetésével – egy különleges dokumentumot fogalmazott meg, amely "kinyilvánítja" azokat a jogokat, amelyekkel az egész világon mindenkinek rendelkeznie kellene. Ez volt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ minden tagállama az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával egyetértésben csatlakozott. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 30 pontjának ez az egyszerűsített változata kifejezetten fiatalok számára készült. 1. Mindannyian szabadnak és egyenlőnek születtünk. Mindegyikünk szabadnak született. Mindegyikünknek lehetnek saját gondolatai és elképzelései.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR) korszakalkotó eredmény a világtörténelemben. A nyilatkozatot különböző jogi és kulturális háttérrel rendelkező, a világ különböző tájairól származó képviselők fogalmazták meg és 1948. december 10-én Párizsban fogadta el a Közgyűlés 218A(III) határozatával, mint minden nép és nemzet közös eredményét. Először a világtörténelemben rögzítették, hogy az alapvető emberi jogokat egyetemlegesen védeni kell. 1948. évi elfogadása óta a nyilatkozatot több mint 360 nyelvre fordították le - ez a legtöbb nyelvre elfordított dokumentum a világon -, számos új független állam alkotmányát és új demokráciák létrejöttét ihlette. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a két hozzátartozó fakultatív jegyzőkönyv (a jogorvoslati eljárásról és a halálbüntetésről), valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya alkotják az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét. Az 1945 óta elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezmények kiterjesztették a nemzetközi emberi jogi törvényeket.
A Tanács az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során négyévente vizsgálja az emberi jogok helyzetét az ENSZ 193 tagállamában. A Tanács együttműködik az ENSZ megbízottjaival, amely csoportot a korábbi Emberi Jogi Bizottság hozott létre. A megbízott lehet egyén - különmegbízott vagy képviselő - vagy egy munkacsoport. Ők elismert, független szakértők, akiket önkéntes alapon jelöli ki az Emberi Jogi Tanács. Megvizsgálják, ellenőrzik és nyilvánosan jelentést tesznek az emberi jogok egyes országokban tapasztalt helyzetéről vagy súlyos emberi jogsértésekről, mint például az önkényes fogvatartás, kivégzés, kínzás, gyermek prostitúció vagy az alapjogok (lakhatáshoz, ivóvízhez, szólásszabadsághoz, oktatáshoz stb. való jog) megtagadása esetén.
Felmérések tanúsága szerint a legtöbb embernek csak korlátozott megértése van az emberi jogokról. A Nyilatkozat tartalmazza azt a harminc jogot, amely együttesen egy olyan civilizáció alapját alkotja, ahol az emberek minden őket megillető szabadságjogot élvezhetnek, és ahol a nemzetek békében megférhetnek egymással.